Megállok ajtód előtt,
a szívem majd szétpattan.
Elfojtom lélegzetem,
és a zár halkan kattan.
Örömmel lépek hozzád,
ölelésbe olvadva,
áttöri a csendet a hang,
szív mélyéről sóhajtva.
Remegő ajkad érzem
csókod tüzében égve,
légüres térben szállunk,
újabb csókokat kérve.
Majd a csillagok között
járunk, szikrázó térben,
és lassan felébredek
a hajnalodó fényben.
2009. december 10.