Radnai István:
VISZNEK
ha száz lábam volna
már várna eger vagy tolna
mátra bükk és minden zord
ahová hetet-havat hord
minden kifent és felkent
ízlelném mi forr a bort
kulturát zenét ami serkent
így sánta lábon nézem tort
ül a homály és hazugság
zsugori téves ország
nem kövezi szedi az utcát
a határ nyitott meredek a szikla
magamba hágok ez a titka