Ki tudja…
Ki tudja honnan rohad a Világ
kívülről vagy belülről kiált,
benne az élet zihál
a lélek menekülni kíván
az erkölcs szemlesütve rettegve
csendben elsomfordál,
állok csak félszegen feszengve sután
az elmúlt aranykorról ábrándozva
kali juga rohanó sötét áradatába’
bízva: a szürke színtelen
elsorvadt beton- érzelmek alatt
mégis kipattognak majd lassan
a rejtőzködő szikrák.
Ki tudja merre tart a Világ?