Keringőzőm tovább
Írta: tenger Dátum: Január 29 2010 18:08:05
H
Szemedben láttam egykoron,
Ahogy lobogott a tűznek fénye,
Én már akkor tudtam, csillagom,
Ezen táncnak, sohasem lesz vége!
Teljes hír
Szemedben láttam egykoron,
Ahogy lobogott a tűznek fénye,
Én már akkor tudtam, csillagom,
Ezen táncnak, sohasem lesz vége!
Partok némaság ölelte szívünket,
Csábított, ezer féle csillag rigmussal,
S mi nem tudtunk betelni sohasem,
A vérünkbe írodott éjszakai ritmussal!
A te mozdulatod volt a Béke,
Az enyém az igazi szabadság,
Melyben nem volt sem önzőség,
Sem ember ejtette ősi szakadtság!
Én csak a szemedet néztem,
S vártam azt az édes percet,
Mikor szíved ritmusával adod,
Nékem, az oly vágyva várt tercet!
Varázslatos volt a holdvilág,
Varázslatos minden mozdulat,
Beleremegett, Párizs, Berlin, Bécs
S vele egész népes, Honduras!
Ha remeg, hát remegjen csak!
Én most kéklő fénybe ragyogok,
S a ritmusok végtelen csillagán,
A te szíved tavaszához eljutok!