Egy világon át
Írta: amnesia Dátum: February 15 2010 19:00:33
H
kő csikordul a bakancs alatt
megbillen a két nyurga láb,
mennyi dac és mennyi bánat
mit elrejt a nagykabát.
Teljes hír
Egy világon át
kő csikordul a bakancs alatt
megbillen a két nyurga láb,
mennyi dac és mennyi bánat
mit elrejt a nagykabát.
megy most merre viszi lába
vissza nem néz, nem akar.
nincsen most szó, mind hiába
mi árkokat betakar.
légbe csapott bosszús ököl
taszít minden ölelést,
szakadjon le minden tőből
mi anyaföldjének kevés.
szédült fejjel, üres zsebbel
szennyben ringat a világ,
csonka torzó, régvolt ember
mennyi elkopott szilánk…
aluljárók lidérc násza
ha éjjel ágyát megveti,
takarója régmúlt fátyla,
szívét mégis melengeti.
keze észrevétlen mozdul
simítja a takarót,
lába reggel vissza fordul:
mégis otthont akarok!
kő csikordul bakancs alatt,
ismerős út, kapualj…
kéz a zsebben kulcsért matat
hazaért a hűtlen sarj.