S Ő nem jött,
Mikor a dél egy pontban a rózsákra esett,
Lelkemet sem látogatta, mert dolgozott,
Délutánra már odakint... s nem pihent, csak játszadozott.
De mikor az est a domb oldalán lecsúszott
És gyönyörű hangja lepihent,
Csillagoknak csillogása mécsesként világított,
Akkor megjelent a kedves s hozzám szólt: Régóta vársz idekint...még ijent?.