Márciusi mese
Írta: Jampa Dátum: March 29 2010 13:20:22

---

G
Démétér, az anya
félőrülten, eszét vesztve
járta az erdőket, réteket,
kereste sírva-jajongva
az eltűnt gyermeket.

---

Teljes hír

---

Márciusi mese

Nyílt a föld,
Hadész bukkant elő, a tátongó üregből,
s ragadta magával,
vitte sötét birodalmába
– kincsét –
Perszephonét, a félholtra ijedtet,
az alvilág istene.
Démétér, az anya
félőrülten, eszét vesztve
járta az erdőket, réteket,
kereste sírva-jajongva
az eltűnt gyermeket.
Kergette keserű fájdalma,
s bánata gyászba borította a földeket;
mag nem termett,
selymes fű sem fakadt,
állatra, emberre
éhínség, nyomor szakadt.
Zord volt a rabló,
a másvilág ura,
de végül az elrablott,
vele szerelembe esett,
s lett a „láthatatlan” az ura.
A szenvedő kínja
meglágyította Zeusz szívét,
és parancsa osztotta szét,
két egyenlő részre
az évet,
anyának és férjnek.
Ezért kergetik, a mese szerint
váltva egymást:
tél és nyár,
sötétség és világosság
újra és újra,
s a rög alatt
ismét búvik a mag
ébred, éled az élet
március fényében fürdik a rét
földillatot hoz a szél,
nyílik a lélek,
szárba szökken a természet.