Már álomban ringnak
az ezüst csillagok
égbolt-otthonuk varázsában.
Ragyogásuk eltakarja
a nappal bárányfelhős fátyla.
Fényszemüket lecsukják,
szendergő lelkük megpihen
a kéklő ágyban.
A sárga mosolyú nap
néhány csalogató sugara
megöleli ablakom átlátszó testét.
Elküldték a tévelygő estét,
beszöktek szobámba.
Takarómon kergetőznek,
kusza hajfürtöm aranyra festik.
Maradnának estig,
de kalandra vágynak!
Ajkamon megállnak,
cirógató érintéssel
jó reggelt kívánnak.