Nem több
Nem több, csak lázba hozott,
A figyelem felfokozott,
Isten nem ostorozott,
Hanem kegyelmesen
Nézett le rám,
Majd kedvesen
Ruházta reám,
Az egyetlen dolgot,
Ami talán örök és boldog.
Belé vetett hitem megerősödött,
Már szállok a felhők fölött,
Más, ásná a gyökerem,
De nem az érdekem,
Mert gyökerem velem száll,
Szabadként, mint a madár!