Nem voltam kórházban
eddig életemben,
de így alakult sorsom
s ez nem lehet véletlen.
Nem kellett hozzá,
csupán egy pillanat,
hogy rádöbbenjek arra,
most kell az AKARAT.
Hogy rádöbbenjek arra,
mily halandó az ember,
hogy milyen kicsik vagyunk
s nem élünk csak egyszer.
Hogy nem válogat a baj,
mindenkit elérhet,
hogy Te sem vagy kivétel,
bárhogy is reméled.
Hogy átgondoljam mindazt,
mit idáig tettem,
hogy engem is szeretnek,
nemcsak én szerettem.
Hogy nem bántam meg semmit,
és mindig jót akartam,
hogy büszkén látom magam
mind a két fiamban.
Hogy milyen szép az élet
és mi mindent kihagyunk
és meg kell állni egyszer,
bárhogy is rohanunk.
Hogy szép a természet,
még a kopasz fák is szépek,
amit most én sajnos
a kórteremből nézek...
Nagy nap lesz holnap,
erősnek kell lennem,
de mindennél jobban
bízok a Hitemben!
Egy pillanat alatt
parancsoltak megálljt,
de nem azért történt,
mert az időm lejárt.
Erősnek kell lennem
és talpra kell állnom,
mert rengeteg dolgom van
még ezen a világon.
Meg fogok gyógyulni,
mert nagyon akarom!
S jó kezekben vagyok,
van egy jó orvosom.
Az Angyalok a bajban
eddig velem voltak,
kérlek Benneteket,
Segítsetek holnap!
2009.12.13.