Ünneplőben állnak egymás mellett
mosolyognak, s kezükben orgonák,
liliomok, szegfűk illatoznak,
köszönteni jöttek s dúdolják:
mind közül a legszebb te vagy nékem
érted dobban meg ma is szívem
téged szeretlek és a legjobban
nincs a földön nálad kedvesebb...
S elindulnak szépen egyesével
hogy e verset újra elmondják,
csak egy kisfiú sír,marad mozdulatlan,
s kérdi:kinek adjam, ha nincs is anyukám...