ANYÁMNAK:
Te, aki e földre egykor szültél engem,
Te vagy, aki a jót láttad mindig bennem,
te, aki megóvott a világ zajától,
te vagy, aki szeret, te vagy aki ápol.
Te tőled tanultam egykor meg, beszélni,
s te biztattál arra, hogy sose kell félni.
Te mutattad nekem, hogy milyen az élet,
s hogy megbocsátható, ha valaki téved.
te ki megbocsátod minden rossz hibámat,
s én vagyok az első, mindenki más várhat.
Tegyek bármi rosszat, én akkor is kellek!
Anyám! A mai nap téged ünnepellek.
KEDVESEMNEK:
Te, aki gyermekem e világra hoztad,
Te aki osztozol velem jóban, rosszban.
Te aki gondoskodsz, őrzöd a családom,
Meleg fészket építs, támogatod álmom.
Vállaimról gyakran leveszed a terhet,
s beéred annyival, hogy viszont szeretlek.
Gyermekünknek megadsz mindent, amit kérhet.
Őrzöl, vigyázol ránk - baj sohasem érhet.
Mosol, főzöl reánk, hogy legyen mit enni,
otthonról gondoskodsz, legyen hol pihenni.
Annyi csodát teszel, hogy szép legyen az élet.
Kedves feleségem! Most köszönöm néked.
KEDVESEM ANYJÁNAK:
Te, ki kedvesemet adtad a világnak,
gondozója voltál egy nyíló virágnak.
Kit nekem neveltél, tanítva a jóra,
Neked szól e versszak, tiéd ez az óra.
Megköszönöm neked, hogy őt nekem adtad,
s nem kellett aggódnom sohase miattad.
Életünkben mindig szeretetet hoztál,
s kéretlenül is csak rólunk gondoskodtál.
Nagyiként unokád szépen nevelgetted.
számíthattunk reád, itt voltál, ha kellett.
Remélem örömben is bőven volt részed,
Engedd megköszönnöm neked az egészet!