Mikor a sinek között...
A talpfákat xilofonnak nézed..
Érleld meg gyümölcsét...
Ne ütemre vedd...
A lélegzeted!
Inkább szárnyalj a lombok nyakán...
Rablómadarak véres csőrén...
Kiköpött nyálon...
Kalimpáló utálaton....
Mondd!mi a szív ....mi a lélek?
Csöpögős,nehéz ködön érlelt..
Mocsok kavalkád...
Egyébként...hogy van anyád?
Ez ...most pont nem az Árkád!
Hömpölygő embertömeg...
Én....emésztelek téged!...
Dülöngélő,dörömbölő,ferde rések!
Csoszog az értelem kutatja szellemét...
Vajon....ez az elevenlét?...
Semmithajtó szónokok csatát hírdetnek!
Itt vége is van....a becsületnek!...
Ne mondd nekem!...hogy az ördög festi az
Eget...kockára!
Én csak simára!...ezt gondolom...
Megjön a Nap...és letörli az égről...
Az összes ásító csillagot...
........................................duma...