UJJHÁLÓ
Írta: Mityka Dátum: Május 13 2010 09:18:25
Cs

egy markon fej, meg másikon a farka,
majd lassan-lassan szorítsam csavarra,
a vergődését csak eszemmel értsem,

Teljes hír

A halfogást már klottgatyásnyi múltban,
két kezem fékezésével tanultam,
az öreg Szűr volt a víz ismerője,
egy óra örök leckét kaptam tőle,
szépen mutatta, tudón abbahagyva,
én bizonygattam, gyors mozgásba kapva,
nem úgy – mozdult a lassú víz tudója,
lágyan csináld – és mutogatva rótta
a mozdulatot-hajlást, hogy megértsem,
a hal megül az ujjak közti résen,
sikoljak be a bokrok gyökerébe,
hangtalanul, lélegzet visszavéve,
és ne kapkodjak – érintsem-aligha,
csak sejtsem, most ér hozzá az az inda,
mi pont elér a szívem közepéig,
alig-puhítva óvakodjam végig,
egy markon fej, meg másikon a farka,
majd lassan-lassan szorítsam csavarra,
a vergődését csak eszemmel értsem,
a serpenyőben lesz enyém egészen,
s a nagy munkának pár hal volt a bére,
de rárakódott fogaim ínyére.