Az esti szél
Írta: hidalgo Dátum: June 06 2010 16:54:59
Gy
Csak aludj csendben, vigyázom álmodat,
míg ki nem röptet ablakodon ez éji ámulat.
Szunnyad a világ, mindenki álmodik,
ki-ki mosolyog, sír vagy rimánkodik.
Teljes hír
Csöndes álmot lehel az est az erdőszélre,
s hogy ez álom mindenkit elérjen, rábízza a szélre.
Felkapja nyargal vele szórja szerte-széjjel,
nyomában csillagport, hint a világ kéjjel.
Elcsöndesül minden, csak a csalogány zajong,
s mert nappal aludtak, a sok bagoly most jajong.
Egy-két kései rigó is felesel a dalra,
e koncertre odvas fákból, denevérhad táncol, libegve, magasra.
Szárnyal a szél viszi az álmot,
szórva a világra perzselő vágylángot.
Szobádnak ablakán, hogyha függöny lebben,
suhanó szellővel, álmom Hozzád reppen.
Csak aludj csendben, vigyázom álmodat,
míg ki nem röptet ablakodon ez éji ámulat.
Szunnyad a világ, mindenki álmodik,
ki-ki mosolyog, sír vagy rimánkodik.
Bolyong a szél, bejárja az eget,
játékosan hordva levelet, felleget.
Szertelen futása hajnalra véget ér,
lassan ébred minden, csöndesen észre tér.
Nyitott szemmel fekszem, még álmodni volna jó,
nem enged az éjjel, de nehéz a takaró.
Nálad jártam álmomban, míg aludtál néztelek,
s most, pedig szeretem, a Napra neheztelek.
Elvette mit láttam, de őrizlek szívemben,
megvárom az esti szellőt,
s meglásd, függönyöd meglebben.