Van egy rés
Van egy rés, van egy hiány szívemben,
ez egy repedés - riadt rianás –,
átfúj rajta szél, neved susogva.
Nincs rá szó-tapasz, sem seb-kendő,
s nincs ki benne űrt pótolna – űrödet.
Csupán egy pecsét haldokol benne
éktelenül címereddel. – Kerestem
valakit, aki e résre állna -- ,
lényével áthidalná e véres
hasadékot, s szurdokát bejárva
orvosolná a tátongó sebet,
mit hiányod fakasztott –(gennyeset).
És nem találtam, ki bele illik – ,
alakját magára mintázná e
szakadéknak, – ahogy kulcs a zárban
felveszi a fordulatot. - Jöjj, töltsd
meg repedéseim gyógyszereddel - ,
öltsd magadra hiányom formáját!
bZs