Radnai István:
KALAND
mint felcsúszott rongyos szoknya
combok harapnak a térbe mely
egyre szűkebb ahogy a kocsi
megtelik tomegközlekedés
és két comb telt villanása
alatt térd domború kalácson
míg leér a zoknis edző-
cipőig a lábszár ül csak
ennyi látszik megálló közeleg
felpattan s medencéjét
csípőjét tomporát a tömeg
eltakarja közlekedik zárkózik
ajtó közelébe sodródik
addigra sötét ruhák s az
ajtó elzárják előlem pedig
azt hittem combja befogad