Szerelmem alföld
Írta: amazonasz Dátum: October 09 2007 18:19:59

Idegennek e táj, semmit sem mondana.
Nekem gyermekkorom szerelmes otthona.



H
Teljes hír

Szerelmem alföld
(Régi Magyar tájak sorozat)

A kiszáradt, szomjas rét, gomolygó porködök,
halk sóhajként libben? fátylába öltözött.
Amint a nyári szél pajkosan szaladva,
itt-ott belemarkol az izzó homokba.

Hallgatom a csendet, kalászok ringását,
szél borzolta jegenyék zörg? susogását,
miközben léptemet a bágyadt, forró sziken,
a távolban vibráló falu felé veszem.

Idegennek e táj, semmit sem mondana.
Nekem gyermekkorom szerelmes otthona.
A hallgatag tanyák hívón integetnek,
mogorva kutyáik néhol rám ismernek,

Hisz háborgó lelkem itt sokszor megpihent.
E végtelen rónán, hol átölel a csend,
mely titkon egyedül, csak nekem dalol,
lángoló pipacsok szirmai alól.

kérges tenyerek szorítják meg kezem.
A becsület fényét, még érezhetem,
Amint, a cserzett arcokból tündökl? szemek,
gyémántként csillogó tükrébe nézhetek.

Múltam gyökeréhez, ha néha visszatérek.
Alföld, szép szerelmem, édes emlékek.
Kisteleki utcák, ti ?rzitek álmom.
Bíbor ködben úszó, rég volt ifjúságom.

Sándor Gyula
2007-február-18