Vándor
Írta: Samu Dátum: October 10 2007 06:05:19

Tiszta víz? forrás csillapítja szomjad,
S, hogy éhséged elvedd mez?n vadat foghatsz.



H
Teljes hír

Megfagyott ítélet Déli sark a neved
Hófödte csúcsokon bimbózik az élet,
Jégbevájt érzelem , csöpp melegség sincsen,
Ezen a sarkon mi felmelegítsen.
Szerelem is talán csak hó alatt létezik,
Jégkunyhó mélyén eszkimó rejtezik.
Emberek, arcok, sorsok, életek,
S a fehér táj csendes, bizton remélhetsz
Nyugalmas éltet a hó hazájában,
Hová jutni nehéz csupán sóhajokban.
Csak gondolat szárnyán lehet ott lelked,
S csipkés jégvirágot sohasem lehelhetsz.
Vándor útnak indulsz s végtelenbe lépsz,
Hosszú bottal kezedben kopott ruhádra nézz!
Oly út helyét mi végéig egyenes
Soha nem lelheted.
Mire vállalkoztál hosszú kanyargós út,
Hegyre föl, völgybe le, széles keréknyom fut.
Ha szívod az út porát emlékezz meg vándor:
Azon emberekr?l kik ezen csapáson haladva lettek naggyá,
Nemzetünk dics?i kik még ezer utat jajongva jártak,
S támadtak bátran ország ellenségre,
Ha kellett a hazának férfikéz szüksége.
Kitaposott ösvény amin haladhatsz,
Szállást éjszakára a természet adhat.
Erd?ben pihenhetsz réten járhatsz nappal,
Folyó vizében fürödhetsz halakkal,
Tiszta víz? forrás csillapítja szomjad,
S, hogy éhséged elvedd mez?n vadat foghatsz.
Hosszú kanyargós út vége soha nincsen,
Szíved gyenge ahhoz, hogy el?re tekintsen.
Pedig eléred majd a fehér hó hazáját,
Világosan láthatsz minden gonosz tettet,
de hiába nézel feketén fehéret,
Boldogulásodért jégvilágban élhetsz.