A nappalt megtorolva,
Eljön, és rám ront az éj.
De a reggel, messze még.
Csak fekszem elmerengve,
S a langy esőt hallgatom,
Amint koppan az ablakon.
Melegedet kívánom,
Csendes szép szavadat,
Forró simogatásodat.
Az ajkamra rebbenő
Puha, pille-csókodat,
Jöjj, űzd el magányomat.
Ilyen, ha nem vagy velem.
Szomjas ösztönök marnak.
Mert csak téged akarlak.