ZAKATOL A VONAT
( Murák Tibor )
Zakatol a vonat,
búsan szól a kürtje,
cirógatja hajnal
lengedező fürtje.
Zakatol a vonat,
zúg az éjszakában,
szétszórva szikráit
ébredező tájban.
Zakatol a vonat,
vas a vason táncol,
lágyan ringó ölén
mégis elvarázsol.
Zakatol a vonat,
sokszor megcsodáltam...
bár ülhetnék rajta,
csendes félhomályban.
Zakatol a vonat,
megy a végtelenbe,
zakatol a kerék,
hallom éjjelente.
Zakatol a vonat,
szívig sír a sípja,
aki ezt MEGHALLJA,
elviszi a sírba...