Itt állok a Duna-parton, nézem a nagy folyót
Hova siet ennyire?
Már nem is folyó, hanem folyam lett belőle,
a sok eső tette ezt vele.
Jó nézni a hullámokat, hol úszni tanított jó Apám,
és ladikáztunk, ha ideje engedte, vagy pecáztunk,
mert nem lettem fiú csak lány,
Jártuk az erdőt,/mert erdész volt Apám,/
minek ismerte minden zeg-zugát.
Nézem a Dunát, emlékeimmel ..
Itt-ott kis vadkacsa család úszik,
ring a nagy folyón
Olyan szép a természet, midha filmen
látná a bámészkodó.
A fák üde zöldek, kaptak esőt eleget
és az aljnövényzet is virágzik, pompázik,
lehet festeni szépeket, tegye is csak
aki emlékezni szeret, amig csak lehet,
mert kitudja meddig lesz ilyen szép a természet!