Mosolygok, ha Rád gondolok,
Nem is tudod, hogy milyen boldog vagyok!
Elég, ha csak látlak, szemeidet, szádat!
Beszélsz, csak beszélsz mindegy mit,
Szeretlek mondj csak ennyit!
Várom, hogy eljöjj, most már nemsokára,
Nevetve mondod: jövök csak várj reám,
Csókra nyujtsd a szád, hadd csókoljak százat reá,
Boldogok leszünk meglásd, nem vártál hiába!
Mi ketten eltününk a Nagyvilágban!