Nyár és Ősz
Írta: hidalgo Dátum: August 28 2010 17:19:51
H

Tépett ruhában, halálra sebezve,
magába roskadva üldögél a nyár,
az őszre, hulló levelekre,
mint megváltásra vár.

Teljes hír

Tépett ruhában, halálra sebezve,
magába roskadva üldögél a nyár,
az őszre, hulló levelekre,
mint megváltásra vár.

Könnyes szemmel nézi, kémleli a tájat,
hallgatja a csendet, ezt a mesét,
elfogadón várja, mint oly sokszor már,
hogy az enyészet eleméssze testét.

Nem pöröl, sorsát nem feszgeti,
élte sorát az idő egyengeti.
Temeti a tavaszt, virágos ágait,
az ölében fogant őszre bízza, legtitkosabb vágyait.

Kisded vadat, madarat nevelt,
érlelt gabonát, gyümölcsöt,
adott meleget, viharokat, jeget,
bánatot, örömöt, édes szőlőfürtöt.

Megöregedve, botját falnak támasztja,
erősödő gyermekét szabadra engedve,
büszkén nézi ivadékát, ki most vérét ontja,
mert este van a nyárnak s jön az ősz derengve.