Kétségek között
Írta: Eta-Etusom Dátum: September 25 2010 11:07:09

---

Gy.

Írhattam
Volna sokkal többet,
S, lehettem volna kedves is.

---

Teljes hír

---

Írhattam
Volna sokkal többet,

S, lehettem volna kedves is.

Tán mosolyban fürödtem,

S, maradtam csendben,

Sokszor itt hol volt érthetetlen,

Túlzott világa az embernek.

Mégsem írtam le,

Fogtam kezét a pillanatnak,

Maradtam,

Kicsit talán magamnak is.

Lehet írtam sokszor kritikán alul,

De éltem abban az érzésben, miben az érzés született.

Írhattam volna még?

S tán másképpen is mint ahogy gondoltam teszem,

Mégis, ráébredtem, bennem nem létezik másképpen,

Csak így ebben, mely olykor végtelen és elvont,

Hegyekben merengő bölcset kereső,

Az kinek a dobok sem idegen ütemek csak,

A farkas üvöltésében sem a félelem a válasz.

Írhattam volna még,

A hajnalt amint ébredezve ásitotta fényét,

És kezem megremegve nyúlt felé,

A nappalok mögötti éjszakákban a bagoly vezette lelkemet.

Írtam s nevettem ki magam,

Elvont fatörzsét öleltem,

Az erdöknek köszöntem,

Talán embereknek is, kik láttak a magasban,

Voltam hajó a vízben,

Hol az ember menedéket kért,

Ott lettem,

A virágzó életként szemléltem a születést.

Írtam hát,

Ezek szentséges szépségeit,

Akkor is mikor partra vetett a víz,

Vagy örvény rántott a mélybe.

Csodáltam az embert,

Annak szépségeit.

Csak ez vagyok, s nem több a semminél,

És nem nagyobb a mindennél,

De egyszerre a minden, és a semmiben a Születés.