Bocsáss meg- szabadon
Írta: winston Dátum: Október 05 2010 18:37:20
Gy
s a csendben elnézlek, ahogy alszol,
míg megalvadt árnyként
játszanak ujjaim hajadban,
Teljes hír
Felkapcsolom a lámpát,
s a csendben elnézlek, ahogy alszol,
míg megalvadt árnyként
játszanak ujjaim hajadban,
s gondolatok garázdálkodnak
szabadon, de bűnösen némán:
mért lettél mégis kevés nekem?
mért áruló bennem a szerelem?
mért lettem bolondja új álomképnek?
mért csenget lelkemben a hiányérzet?
mért vágyom távoli, durva szigetre,
egy szikes, még lakatlan szívdarabra,
hol a remény csak kiszáradt kút,
s az érzelem, már csírában holt?
mért kell a más, hát mért vagyok ostoba,
s te mért nem vagy elnyűhetetlen ostora
a szerelemnek, mely serkenti vérem
érted újra, meg újra...
a csendben elnézlek, ahogy alszol
s most lekapcsolom a lámpát,
Bocsáss meg...