Őszi csavargás
Írta: hubart Dátum: November 09 2010 16:29:05
Gy
Ragyog az őszi fény, a táj csámborít,
Oly régen óhajtom ezt a dzsámborit.
Indulok már, hátamon a zsákom,
Benne sosem volt, híres ifjúságom.
Teljes hír
Ragyog az őszi fény, a táj csámborít,
Oly régen óhajtom ezt a dzsámborit.
Indulok már, hátamon a zsákom,
Benne sosem volt, híres ifjúságom.
Nem bánt most a sorsnak kusza limloma,
Mellkasom a béke öröm-temploma.
Ajkamról vidáman csendül fel a hang,
Szívem boldog kolomp, konduló harang.
Lankadó testem most új erőre kap,
Ketten kapaszkodunk magam, és a Nap.
Mire ő a kékes kupolára hág,
Addigra lábamnál hever a világ.
A táj elcsendesült, sajgó szívburok;
Kicsit elidőzök, s újra indulok.
Tompulnak a fények, elmélyül a kék,
Alkonyat kalapját rám veti az ég.
2010-11-09