Elmentél...
Írta: Csontos Gabriella Dátum: November 14 2010 22:35:56
N

Bevégeztetett...bármi fájt - annak immár vége szakadt...
már egy új időben, régi szeretteiddel éled napjaidat...
s ahogy mondtad - fentről majd vigyázol ránk...
remélem, más napok, fénylőbbek virradnak ránk!
Teljes hír

Elmentél...

Bevégeztetett...szenvedésednek immár vége szakadt...
végső erőddel immár kerestél és találtál magadnak utat...
Nem volt könnyű itt hagyni keserves, fájó múltadat,
s rátenned az ismeretlen ösvényre megfáradt lábadat...

De végül engedtél a görcsből...kiszabadultál a porhüvelyből,
melletted voltunk s fogtuk kezedet, lelkedet...szeretetből...
Békével engedtünk el, hogy elmehess kínzó életedből,
s immár részesülhess az általad vágyott Örök Szeretetből.

Nehéz volt...neked is...nekünk is, mit éreztél, mi is megéltük...
fájt nézni utolsó napjaid kínját - gyors végét kértük, reméltük...
s minden reggelre ébredve mégis mindig attól féltünk -
mi vár majd ránk, ha hozzád ismét látogatni térünk...

S ma reggelre megtörtént...elmentél utolsó sóhajjal ajkadon...
elindultál az útra, hova egyedül mentél...egy utolsóra, ladikon...
de ezt az utat nem kövezi vágó, éles, kínzó fájdalom -
csak béke, meghittség s a vágyott, örök nyugalom...

Bevégeztetett...bármi fájt - annak immár vége szakadt...
már egy új időben, régi szeretteiddel éled napjaidat...
s ahogy mondtad - fentről majd vigyázol ránk...
remélem, más napok, fénylőbbek virradnak ránk!


2010. november 14.