És velem mi lesz?
Írta: solya77 Dátum: December 17 2010 14:47:29
Cs

Együtt lenni, beszélgetni,
Néha-néha veszekedni,
És folyton-folyton hajtogatni:
„Mama nem bírok már többet enni!”
Teljes hír

Az új család, egy új világ,
Az anyuka belőlem öltöztetendő babát csinált.
Az apuka folyton etet,
A tesóm otthona meg a sereg.
Furcsa család, furcsa élet,
De bennük törődést felfedezni vélek.
Egy-két kedves szó,
Lelkemnek oly ápoló,
Oly csodás és lágy,
Mint reggel a meleg, puha ágy.
Ennyi kell nékem csak egy kis figyelem,
S nem érzem pokolnak a helyem.
Mily boldoggá tettek, ily rövid idő alatt,
Pedig nehéz idő jön itt, a pálmafák alatt.
Eljön lassan a karácsony,
Szívem eltölti a Hiányom.
Mily fájdalmas a Hiány mi betölti lényemet,
Most nem bírom elfeledni szerencsétlenségemet.
Most nem bírom kizárni a fájdalmas dolgokat,
Szívem-lelkem eltölti az otthonom gondolata.
Az a dolog, amit a Karácsonyról gondoltam,
Itt csak fájdalom s nem tudom vajon hogyan,
Hogyan éljem túl ezt az időszakot?
Nekem a Karácsony nem az ajándék öröme,
Nem a finom ételek tengere,
Ez az ünnep, számomra csak egy dologról szól,
A hangos, idegesítő családomról.
Sokan vagyunk, hangoskodunk, sokat eszünk,
De a szeretet a mindenünk.
A karácsony csak a családé,
Sohasem volt, lesz senki másé.
Persze ott vannak a barátok,
De a karácsony lényege a családom.
Együtt lenni, beszélgetni,
Néha-néha veszekedni,
És folyton-folyton hajtogatni:
„Mama nem bírok már többet enni!”
Hiányzik a szeretet, az ölelés,
Hogy a valaki a szívem mélyéig elért,
Hogy valakinek elmondhattam minden titkom,
És hogy valaki elfogadott, minden síkon,
Hogy nem kellett megjátszanom,
Hogy mily boldog vagyok,
Miközben a szívem darabokra hullott.

Itt a karácsony csak egy parti,
„Jaj, de jó lesz hajnalig mulatni!”
És velem mi lesz?
A szívem porrá lesz.
Egy esélyem van még nékem,
Hátha a család lesz menedékem.
Egy meleg zug a vad viharban,
Egy csepp józanság az iszonyatban,
A mentőmellény mi nem hagy megfulladni
A kötél mi nem hagy lezuhanni,
Remélem szívem egyben fog maradni.