El kell mennem...
Írta: joe miller Dátum: January 24 2011 18:21:59
N
Jó reményt egy csúf világban
Melyben nincsen szerelem,
S az utadon nem tart veled
Az én édes szerelmem.
Teljes hír
Neked írom,drágaságom
Ezt a szép kis költeményt,
Szomorú lesz,ezt bevallom,
De majd ez ad jó reményt.
Jó reményt egy csúf világban
Melyben nincsen szerelem,
S az utadon nem tart veled
Az én édes szerelmem.
El kell mennem,ez nem vitás,
Itt kell téged hagyjalak,hogy
Kitisztuljon zavart elmém,
S magaménak tudjalak.
Eltelt már vagy bő egy-két év
Azóta,hogy rájöttem,
Testem,lelkem nem beteg,csak
Szerelem áll előttem.
Olyan volt ez a szerelem
Mint egy sebes gyorsvonat,
S lelkem,mint egy kis madárka
Két kocsi közt ott ragadt.
El kell mennem,mert a vonat
Elszabadult hirtelen,
S nem tudom,hogy merre fog majd
Elmenni ez így velem.
Leugrottam menet közben,
Így tartottam helyesnek,
S ezek után nem tudtam,hogy
Utam merre keressem.
Ráleltem egy olyan útra
Mit helyesnek gondoltam,ám
Helyette biz' minden rosszat
Rögtön be is vonzottam.
El kell mennem,nem bírom már,
Lelkem lassan szétesik,
S hogy én lélek nélkül éljek
Az ugyan nem létezik.
Kellesz nekem,drágaságom,
Te élteted lelkemet,
Maradj velem,mert különben
Elveszítem kedvemet.
Kedv nélkül meg egyáltalán
Nincs értelme nevetni,
Szeretnék még az életben
Egyszer tényleg szeretni.
El kell mennem,drágaság,de
Egyet biztos mondhatok:
Tiszta,őszinte lélekkel
Hozzád vissza rohanok.