Régi álmát váltani valóra,
Egykor büszkén kúszott a karóra.
De hiába volt a mesék hőse,
Nem jutott ő se feljebb, mint őse!
Babgulyást főztek belőle végül,
S az asztalra került terítékül.
Ám a szerencsét hiába várta,
Pokloknak poklát újra megjárta.
Szelleme, túl ezer szenvedésen
Suttyomban illant egy beste résen.
A bosszú bűzével szabad szelekbe
Kárörvendve szállt a fellegekbe.
2011. január 26.