Téli éjszakáknak nehéz volt a súlya,
az ablaküvegek szinte beleroppantak a hóba.
De mindig jő a kikelet,
a kopasz fák rügyezni kezdenek.
Tél után hófoltoktól lucskosan,
pocsolyáktól foltosan
magam is kiteleltem,s talán kizödültem.
Földanyó újra mosolyog,
kibontja haját,virággal szappanozva
mossa tavaszi lombját,
A Nap szárítja haját.
Új életet fakasztva újra tavaszt vár
a határ.
2011.03.10.