Hűvös hajnali szürkület,
Dermedt rideg a táj,
Mint pásztorok subájukban,
Állnak a zöld tuják.
Mintha őriznék a telet
Hókirályné pásztorai,
Bérük zöld ruhájuk,
Mit nem vett el tőlük.
Alszik a város,
Csendesen, rendesen,
Madár se reppen, se bogár,
Kopár a nyugalom.
Egy pillanat tán s
Éjszaka nappallá bukik át,
A hajnal csúcsán,
Egy új nap kezdődik.