Költészet napjához közeledve
Írta: tenger Dátum: április 03 2011 17:29:45
V
Újra csak az este szakad reám,
S tengernyi- millió örök gondolat,
Melynek végén, tiszta szívvel mondom,
Nekem nem kell, se elismerés, se hódolat!
Teljes hír
Véremben ezer gondolat izzik,
Minden hajnal új sorért kiált,
S biztat engem nagy lelkesen
Legyek az, ki minden soráért kiáll.
Hogy élet legyen, ezen a földön
Hogy minden kertben legyen rózsa,
Ezért te leszel a felelős költő, csakis te,
Ki hivatott vagy, az áldott magyar szóra!
Ezer költő vére izzik éjnek-éjjelén
Izzik megfáradt ríméhes testemben,
S kezdi meg izgalmas örök utazását
Parnasszusra hegyére vágyó- lelkemben.
Újra csak az este szakad reám,
S tengernyi- millió örök gondolat,
Melynek végén, tiszta szívvel mondom,
Nekem nem kell, se elismerés, se hódolat!
Gyémántszívek ékszere legyek,
Kimondott szavaknak örök hajnala,
Melyet nem érthet meg senki más,
Csak az én költői szívemnek angyala!
Szívemben ezer vágy tombol újra
Ezer gondolat hullámzik csendesen,
S megfogva megfáradt verselő kezemet,
Vezet Parnasszusnak hegyéhez, kedvesen.
Ezer vágyak tüze lobban újra bennem,
Voltam, vagyok s leszek világnak szikrája
Mely mindenki lelkébe égeti csendesen,
Költő, te itt a földön sosem éltél hiába!