Te milyennek látsz másokat?
Írta: AranyosiErvin Dátum: April 13 2011 07:10:52
V
A világ szívünkben tükröződik,
mindenki másképp éli meg.
Kinek a szíve túl gyanakvó,
nem láthat jót, helyén valót,
Teljes hír
A város mellett, az út szélén
egy öreg bölcs üldögélt,
Itt született e városkában,
azóta itten éldegélt.
A városába igyekezvén,
arra járt épp egy idegen,
az öreget megszólította
és érdeklődött, ridegen.
Milyen népek laknak, hé erre,
milyenek itt az emberek?
Az öreg csak felnézett reá,
és lassan visszakérdezett.
Mondd, te vajon honnan jöttél,
hol élted eddig életed?
Ahol laktál, hogy érzékelted
milyenek ott az emberek?
- Csupa csaló, önző, meg lusta,
Igaztalan, na és hazug.
Ezért hagytam magam mögött,
s ide hozott a hosszú út.
Hát azt bizony nem túl jól tetted,
elhagytad így az otthonod.
Otthagytad ím a szülőfölded,
de itt is biz' csak azt kapod.
Az emberek épp oly galádok
erre felé, mint ott felétek
rossz célpontot választottál,
rosszból van itt, éppen temérdek.
Csupa csalót fogsz itt találni,
önzőt, lustát és hazugot!
- Azt sem tudod, hogy én mit mondok?
Igazat, avagy hazudok.
És a vándor csak mordult egyet,
sarkon fordult, majd távozott:
- Úgy látszik itt mindegyik város,
s minden ember elátkozott.
Alig telt el egy fertály óra
s lám, jött egy másik utazó,
Illendőképpen köszöntötte
úgy, ahogyan az helyénvaló.
Kíváncsi volt már Ő is arra,
amit hamar meg kérdezett:
- Aztán mondja csak erre felé,
milyenek is az emberek?
A bölcs egy kicsit gondolkodott...
- Aztán, milyenek nálatok?
Ha te előbb ezt elmeséled,
megjönnek majd a válaszok.
És lásd, a vándor büszkén mondta,
- Hol máig éltem életem,
csupa igaz emberrel volt,
eddig csak dolgom énnekem.
Mindenkinek segítenek,
mindenkihez oly kedvesek,
nagyszerű mind, ott egytől egyig
igazhitűek, s rendesek.
Vajon itt a te városodban,
milyen az ember, milyen a nép,
kérdezte az, az öreg bölcstől,
- elmeséled, ha várok még?
- Szerencséd van, a városunkban
csupa jó, s kedves ember él.
Szólt az öreg - s a helyiekről
sok minden szépet elmesélt.
Ugyanazt fogod itt találni,
nálunk, amit már nálatok.
Békésen élnek itt a népek,
mesébe illő állapot.
Vándort a válasz megnyugtatta
és fütyörészve ment tovább.
Csodásnak látta a világot,
nem úgy, mint egyes ostobák...
Egy helybéli fiatal ember,
ki a bölcset ismerte rég,
végig hallgatva a két beszédet,
szidta az öreget ezért.
- Tudod öreg, csalódtam benned,
ily kétszínű hogyan lehetsz?
Sosem gondoltam volna rólad,
hogy bárkit így félrevezetsz!
- Bizony tévedsz ifjú barátom!
válaszolta a jó öreg.
A világ szívünkben tükröződik,
mindenki másképp éli meg.
Kinek a szíve túl gyanakvó,
nem láthat jót, helyén valót,
nem fog találni kedves embert,
csakis galádot és csalót.
Ám aki szívét szeretettel,
jó indulattal tölti fel,
az járhat bárhol a világon,
hasonló emberekre lel.
Gondold meg hát kedves barátom,
téged kik is vesznek körül?
A szívedben, ha jó a válasz,
örömöt kaphatsz örökül...