Tévelygő utakon
Írta: hubart Dátum: April 15 2011 17:41:08
V
Nem lázadt kifosztott szívem,
sós csepp gördült az arcomon,
jó volt, hogy nem lát senki sem…;
macska osont egy balkonon.
Teljes hír
Tévelygő utakon
Még vártalak a part kövén
pirosló, csordult alkonyig,
majd éji madár szállt fölém,
s hallgattam, hogy egy eb vonyít.
Égre hágott a telihold,
kis mécseseket gyújtva ott,
valahol halkan zene szólt,
árnyékom velem ballagott.
Nem lázadt kifosztott szívem,
sós csepp gördült az arcomon,
jó volt, hogy nem lát senki sem…;
macska osont egy balkonon.
Aztán az eső eleredt,
de nem indultam még haza,
s mint ottfelejtett gyereket,
elnyelt a május éjszaka.
2011. április 14.