Lidércnyomás
Írta: BeYu Dátum: April 22 2011 05:28:28
V
Sötétség szűrődik át az ablakon,
gondolatok suhannak át az agyamon.
Szürke bagoly őrködik kint a faágon,
huhogására szövődik ábrándom.
Teljes hír
Sötétség szűrődik át az ablakon,
gondolatok suhannak át az agyamon.
Szürke bagoly őrködik kint a faágon,
huhogására szövődik ábrándom.
Vércseppek száradnak a kopár talajon.
Barna fonású kötél szorul a nyakamon,
de tüdőmbe a levegő még éket von,
nem elég szoros a hurok a torkomon.
Fekete alak az esőben oson,
arca ismerős. Hideg futkos a hátamon.
Nem könyörgök neki gyászos alkonyon,
mosoly ül ki szeme láttára arcomon.
Így élet sem kell tovább, esdeklés árán.
Te voltál hát ki elárult ilyen gyáván?
Két kezeddel vedd el maradék sóhajom!
- ez legyen már csak utolsó kívánságom.
Zihálva ébredek. Fény az ablakon.
Egymagam ülök, s sóhajtok ágyamon.
Hiába foszlott szerte lidérces álmom,
sebes bőröm éke vöröslik fájón.