Fogyó éjszakából kimentett
pillanat ölébe simítom kezem.
Semmibe zárnak
a megnyílt falak, s
a tetszhalált legyőzve
mellém kuporodik a fény.
Hajnali láng fut
a küzdés gyökerébe,
s én ismét megmosom
arcom a Nap tenyerén.
Megtermékenyít a sugár.
Sokasodom.