Délibáb száll a fehér fényben,
Enyhén ringatózik a szélben,
Tikkasztó nyári nap hevében.
Fűcsomók zöldellnek a homokdűnéken,
Nincs enyhülést adó felhő az égen.
Madárdal csendül elvétve a légben,
Nincs ereje kánonra e hőségben.
Az égető nap egyre melegebben,
Hőséget áraszt az ég közepén, fenn.
Sóhajtó csend honol majd a vidéken,
Ha elhalkul a rigó a messzeségben.
Porszag nehezül a földeken,
Csak egy rigó száll még az égen,
Árnyékot kutatva gyengülten.