Lelkem tengere
Írta: csak-fater Dátum: December 04 2007 11:27:29
T

Most a lelkemr?l beszélnék, ha érdekel.

Teljes hír


Most a lelkemr?l beszélnék, ha érdekel.
Egy tisztaviz?, hatalmas tengert képzelj el,
Gyenge fodrozódással homokos partot nyaldossa,
Sok jöv?men? fürd?vendég benne magát megmossa.
Úszkálnak a tiszta, ragyogó kék felszínén gondtalan,
S a vízt?l tisztulnak, megkönnyebbülnek minduntalan.
Többek visszatér?, vagy alkalmankénti vendégek,
Mások örök lubickolást, merülést élvezhetnek.
Ám a tenger fenekét kevesen ismerik, oda már nem néznek,
Pedig a valós halak ott a sötét mélységes mélyben élnek.
Ott már zavaros, átláthatatlan vize, szinte élvezhetetlen,
Sok torpedó ejtett sebet homokos fenekén kérlelhetetlen.
Nehézvíz fogadja a letéved?t, zord, komor, nem látványos,
Mélységben nincs már csillogás, semmi b?bájos.
Belepte már rég kvarckristályait fájdalommal járó sok mocsok,
Fürd?vendég mit magáról lemosott, sok piszok s homok.
Ám ki kitartó, merész búvár, eme mélység értékét, szépségét felfedezheti,
S ki megtalálja, észreveszi, azt napvilágra hozza, nagyon fogom szeretni!