A patak
Írta: Jack51 Dátum: October 06 2011 10:23:53
V
Sötét szakadékban, repedt sziklafalak
között egy büszke ezüst erecske fakadt,
egy kis patak, mely könnyeit ontja egyre
gyöngyözőn, halott fekete gyökerekre.
Teljes hír
Ivan Nyikityin
Forrás c. versének átköltése
A patak
Sötét szakadékban, repedt sziklafalak
között egy büszke ezüst erecske fakadt,
egy kis patak, mely könnyeit ontja egyre
gyöngyözőn, halott fekete gyökerekre.
Vége a drága örömteli éveknek,
régmúlté, hogy kedves volt ő e vidéknek,
könnye peregve gurult völgybe szerte-szét,
eltévedt vándornak kínálva vizét.
Óvták őt szelíden fák sorai körben,
susogtak a lombkoronák üdén, zölden
és, hogy ott a telihold ezüstje alatt
meséket mondott ő, és mondott igazat.
Ma sáros pocsolya és gaz is takarja,
fáradt vándor sem jár manapság már arra,
nincsen már senki aki vizéből igyon,
sok éve, hogy nem járnak a régi úton.
Holdfény nem világít már a tükre fölött
s csillagok sem néznek bele, mint azelőtt,
csupán a fehér nyír egyedül, ki látja
hogyan ontja ő könnyeit mindhiába.
És talán néha a szél, ha arra repül,
hírt vinni a tájra csak ő tud egyedül,
beszél neki folyókról, s tenger kékjéről,
hírekről a Földön, s messzi vidékekről.