Általam
Írta: lambrozett Dátum: Október 25 2011 19:26:35
MM
Kinyitom feléd magam és nem fogadsz
Százszor elsírt keserves árnyalak
Szemem bágyadtan öleli
Azt, mi nem is volt és nem leli
mit kéne magába önteni
Teljes hír
Kinyitom feléd magam és nem fogadsz
Százszor elsírt keserves árnyalak
Szemem bágyadtan öleli
Azt, mi nem is volt és nem leli
mit kéne magába önteni
nem érti… folyton csak keresi.
Kuszaság és tömény indulat
hallgatom a hangos szavakat
lepődöm bután s perzselve
azon, mit kapok nem kérve.
Nézek kerekded szemekkel
szólnék de mit érek mindezzel
Szavam nem jut el süket fülekhez
öntörvény sosem dűt más
törvényt szívemhez.
Csalatkozásom sok volt, mint óceán
ezen nem segíthet egy kóbor ˝óneám˝.
Komisz vagyok makacs
hitem önnömből fakad
sosem tudsz rajtam
fogást találni
durván.
Ha hangod talán csitul
Ha a lelked moraja elhull
Ha feleded a téged ért
sok-sok sérelmet
mit vetítesz azokra
kiket nem úgy sújtott még le.
Konok vagyok átkos
a saját kínom mardos
nem adom-nem viszed
ez az enyém, hordom én.
Kérlek azt értsd meg
hozzám csak ÁLTALAM
közelíthetsz.
(válasz egy indulatos kifakadásra)