Napról napra
Napról napra egyre több a fiatal,
Ki megélni, s ezért dolgozni akar,
Hazájukban a hely egyre kevesebb,
Ahol nekik elhelyezkedni lehet.
Többségük végigjár számos iskolát,
Sokuk szerez egyetemen diplomát,
Mégsem lelnek megfelelő munkára,
Eltartásuk szakad család vállára.
Fiú, s leány gondol egyet magába,
Dolgozni megy egy külföldi országba,
Egy szezonra, avagy hosszú évekre,
Így készülnek a „nagybetűs” életre.
Elment az én kislányom a hegyekbe,
Nem azt végzi, mit legjobban szeretne,
Nem is azt, ami a tanult szakmája,
De a pénz kell, és ezért ő nem bánja.
Mosollyal az arcán, reggel távozott,
A szemünkből egy-egy könnycsepp távozott.
Este üzent: épségben megérkezett,
Útja során sok szép tájat nézhetett.
Dolomitok sziklatornyai között,
Egy szép völgyben, egy hotelba költözött,
A tehetős vendégeket szolgálja,
Kispénzű a nagyoknak a szolgája!
Torma Zsuzsanna
2011. december 6.