Falusi levegő
Írta: rapista Dátum: February 25 2012 12:18:53
V
ma hajnalban a kapuszárnyak zárva
elől szekér rúdja a saroglya árva
fejik a tehenet teje habot fröccsent
inas kislegény toporogva várja
Teljes hír
Radnai István:
FALUSI LEVEGŐ
ma hajnalban a kapuszárnyak zárva
elől szekér rúdja a saroglya árva
fejik a tehenet teje habot fröccsent
inas kislegény toporogva várja
kezében kenyér tenyerénél nagyobb
feszes még a héja foga alatt ropog
másik kezét nem húzza a csobolyó
mire a szekér a pallón nagyot döccent
a tej illatát még a szája ínye érzi
a kasza élét felkelő nap vérzi
fényesre lett bizony este kalapálva
a szelíd patak duzzog mint egy vén folyó
zápornak emléke sáros habos árja
mezítláb a csordás a főutcát járja
meg-megfújva hiába tülköt
topog a bús tehén közeledtét érzi
de lehatja fejét engedve igába
nyikorog a szekér kenve bár az agya
öreg bognár s kerékgyártó a gazdája
kijár neki a szalonna és a kolbász früstök
álmos szemmel a kocsikenőcsöt
fáradt leemelni a kereket és lőcsöt
felhős még az ég is arca csupa ragya
út mellé szegődött néhány harmatgomba
leugrik az inas bélelt saroglyából
felszedi mielőtt hervad út porából
fürgébb mint a tehén ezért könnyű dolga
cingár lábát vidáman kapkodja
nem messzi a ház még kellhet a levesbe
az asszonynép körül sok a lábasjószág
kukoricát csippent darát az apróság
kukorékos kakas némul vacsorára
tarajos feje hajlik a dézsából
kormos fazék alatt száraz góré lángol
kell a fiúnak a lábát sebtében kapkodni
segitsen a réten a tehenet kifogni
kezében az ostor rangját imitálja
elbődül a tehén a szavára várva
elől peng a kasza dől dúsan a sarjú
legel a két tehén sekély árokpartról
délre áll a kazal elkel már az árnyék
tocsogó partján görbe fűzfa áll még
ebédre a kendőt a gazda széthajtja
szénából a korsót a legény kibontja
szalonnából tűz hegyére a bicska
megtöri kenyerét puha a kenyérbél
dagadtra van verve lyukacsosra sütve
na keljünk mert kél a hold ezüstje
mutatja az utat a vacsoracsillag
hogy telt a délután inas átaludta
bizony vékonypénzű a tiz nyarat
város emeletén épphogy betöltötte
ballag a két tehén egyet-egyet bőgve
bizony hazagondol megtelik a tőgye
a legényke nyeszlett kezében a bögre
álmára az emlék bólint mindörökre