Várok Rád édes...
Írta: Jack51 Dátum: May 29 2012 18:00:45
MM
Üdvözlégy Édes! Vajon lépteidnek
neszét hallom, ahogy ballagsz az úton,
mialatt én e zöld erkélyen itten
kezem dobogó szívemre szorítom?
Teljes hír
Üdvözlégy Édes! Vajon lépteidnek
neszét hallom, ahogy ballagsz az úton,
mialatt én e zöld erkélyen itten
kezem dobogó szívemre szorítom?
Üdvözlégy! Vajon csábos illatodnak
varázsa, mely tüdőmet megrohanja,
s a lelkemet tüzes vággyal telíti,
ha bűvös permetét szívom magamba?
Vagy a Te arcod fényes ragyogása
mosolyog rám, akár a teljes élet,
mely álmaimat fénnyel aranyozza,
s ragyog, hogy szívem új ihletre éled?
Már vár reád az eldugott szobácska,
redőnyein túl tobzódik az illat,
s párod szelíd, alázatos szívében
a találkának tüze lángra gyullad.
Jöjj végre hát! Úgy vár e kicsi szoba
felékesítve illatos virággal,
már szinte táncol régvárt közelednek,
s minden zugát boldogság hatja által.
Üdvözlégy! Vajon lépteidet hallom?
Nem, csak egy árnyék surran át a csenden!
Ó jaj, azok a ringó kicsi léptek
gyötrő visszhangot vernek a szívemben!
Jaj elveszett az áhított találka,
ó irgalom neked, szegény találkám!
Minden irigyem sanda kárörömre
fakadt szívemnek vesztesége láttán.
Holnap talán majd eljössz és szabódol
Bocsáss meg, elfeledtem a találkát,
majd eljövök ma este, hisz a szívem
oly türelmetlenül dobogva vár rád!
Nem látsz Te többé engemet, Te drága!
Torkig vagyok csalárd ígéreteddel!
Ó hagyd az estét - feltettem magamban,
hogy elvándorlok más vidékre reggel.
Meguntam a szerelmed esdekelni,
minden hiába, hasztalan könyörgök!
Közelgek, hogy szippantsak fényeidből,
s ajkam parázzsal égeti az ördög.
De nem! Hiszen ha meglátlak, a vérem
szívembe oltja újra a szerelmet,
állok bénán az ablakhoz tapadva,
s elöntenek a baljós hiedelmek.
S kiáltok! Eljő! Mámoros találkánk
örömmel tölti el szívét, ha eljő!
S már hívlak, józanságomat feledve,
míg rám palástot sző az esti szellő.
Üdvözlégy, Édes! Vajon lépteidnek
neszét hallom, ahogy ballagsz az úton,
mialatt én e zöld erkélyen itten
kezem dobogó szívemre szorítom?