November felé
Írta: janus Dátum: October 31 2012 20:24:13

---

V

Apám sírja körül
mindig fátyolos a táj,
lelkem fellegéből
sós eső szitál,

---

Teljes hír

---

Apám sírja körül
mindig fátyolos a táj,
lelkem fellegéből
sós eső szitál,
s mikor tenyerem
fejfájához ér,
szívemben megtorpan a vér.
Halkul, csendesedik a dobogás
óriássá lesz
bennem a hallgatás.
Magamba bújva
emléket keresek,
mint téli fagyban étket
a reszkető verebek,
de minden évben
egyre kevesebbet lelek,
lassan semmivé lesznek,
mint avarba hulló levelek.
Apám sírja körül
mindig fátyolos a táj,
de most lelkem ege
zivatarra áll,
nem tudom mi lesz,
ha fejfájához érek,
marad-e ereje
bennem a vérnek,
hogy elinduljon
újra testemben a ringbe,
vagy inkább száradni vágyna,
a szétszakított ingre.