Zavaros
Írta: albatrosz Dátum: November 30 2012 00:00:00
MM
Úgy hunyom le minden este a szemem,
hogy talán elhoznak nekem a csillagok.
S úgy ébredek fel reggelente,
hogy talán ma már bátrabb vagyok.
Teljes hír
Úgy hunyom le minden este a szemem,
hogy talán elhoznak nekem a csillagok.
S úgy ébredek fel reggelente,
hogy talán ma már bátrabb vagyok.
S amikor meglátom fátyolszínű arcodat,
talán megnyerhetem ezerszer megvívott harcomat.
De amikor belenézek tengerfény szemedbe,
a félénkség rátapad fázó lelkemre.
Némák a szavaim, csak magamban mormolom,
Nem segít senki, nem üzennek az angyalok.
Ezért várok Rád türelmetlen szívvel,
ezért akarom, hogy Te tárd ki a lelked.
De néma vagy Te is, csak rám nézel,
arcodból a szívem olvasni képtelen.
Hiszem, hogy benned is megmozdult valami,
Hiszem, hogy Te is nekem akarsz dalolni.
Vagy csak vak ez a remény?
Csak képzelem?
De akkor miért érzem úgy,
Te is a zavartsággal küzdesz mellettem?