Billog
Írta: PlasticPuppet Dátum: January 20 2008 03:28:45
T
A telihold félrelibbenti a függönyt
Teljes hír
A telihold félrelibbenti a függönyt
ezüstös ködcsápjaival
és beles, csillagporcokat tördelve, az ablakon
Vajon mit lát kráter-vakon
...
Két összeforrt arc, mintha
Az ajkak sejtett határa heg volna
S ugyanígy a testeké
Sziámi-ikrek ölelkeznek így
Két mellkas, csípõ dühödten egymásnak feszül
Csak a ruhák, képlékeny válaszfalak
Engednek mindent sejteni, míg tartanak
Ahogy néhány ujjad bõrömbe ír, barázdázik
A hideg remegõ kézzel csigolyáimon skálázik
Zongorázz még
Ez az érintés, akár egy szelíd medúzáé
Aki csalán helyett valami forrót
(vért, bort, éjszakát) fecskendez
Ajkaddal, nyelveddel belémgravírozod
Perceinket
De egyetlen csókod a homlokomon
Jobban forr, mint bármely
Billog
2007.10.02.