Hangulatok
Írta: albatrosz Dátum: December 31 2012 11:44:59
Gy
Hangulatok labirintusában
a szívem émelyeg...
Eltűnődöm, hogy miért ez az érzés,
amely vérrel és könnyel mosdat le.
Teljes hír
Néha elvesztem a hitemet,
Néha nem törlöm meg a könnyes szememet,
Néha csak hagyom, hogy fájjon,
S magára hagyom a szívemet.
Néha engedem, hogy álmodjam,
Néha a lelkembe temetett hangodra figyelek,
Néha felidézek régi emlékeket,
S mosolyomat ezernyi vágy színezi meg.
Hangulatok labirintusában
a szívem émelyeg...
Eltűnődöm, hogy miért ez az érzés,
amely vérrel és könnyel mosdat le.
Jöttél, s mindent tönkretettél,
nem ismert fájdalmakat ébresztettél.
Jöttéle, s mindent átszíneztél,
angyali érzésekkel repülni késztettél.
Rád gondolok,
s annyira fáj...
Ilyen lehet egy hosszú, nagy halál.
Miért teszed ezt velem?
Elringatsz így is...
fájdalmasan...
De ez az út a sötétbe visz,
már látom a gyászos tömeget,
már hallom a halotti misét...
Hát nem érted?
Te is ott vagy a sokaságban...
Feketén s könnyesen,
akkor élve, boldogan, szerelmesen
miért nem kellettem?