Megfogott a perc
Írta: hzsike Dátum: February 05 2013 13:04:15
V
Álltam, és csodálva kérkedő hegyét,
megfogott e tiszta, szűzies vidék.
Szárnyra keltve álmom - új idők elé-
elsodort magasra, bérctető felé.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Megfogott a perc
Álltam, és csodálva kérkedő hegyét,
megfogott e tiszta, szűzies vidék.
Szárnyra keltve álmom - új idők elé-
elsodort magasra, bérctető felé.
Hólepel takarta, árva volt a táj,
körbefonta áldva, furcsa égi báj,
rásütött a Nap, s a fénye tündökölt,
átkarolt a perc, mi messze elsöpört.
Elhagyott a bú, a hegyre vándorolt,
- végre elfeledve - mélyre bujdokolt.
Hó borítja lágy - de fogva tartva őt
őrzi hűn - megóvva, tőle, szép jövőt.
Újra visszatérve, égre nézek én.
Adj kegyet, hogy éljem itt a Földtekén,
azt a sors utat, mi várva vár reám,
ily csodás világba’, égi jó Atyám!